Ralf kávét szolgál fel, Cora finom sütiket, isten hozott a Schumiéknál. Ők ketten a fiúkkal Daviddal élnek Salzburgban, a nyilvánosság teljes kizárásával. A híres versenyzőcsalád mögött, teljesen normális, aranyos, szívéjes emberek vannak. Az interjúban mesélnek a gyerekekről, a házasságukról és a jövőbeni tervekről.
K: Ez az álomház, tengere nyíló ablakokkal itt Saint Tropezban, ez a kedvenc nyaralóhelyetek?
C: Igen, most már pár éve az.
R: 2003-ban mikor volt a balesetem Indianapolisban, 5 hét kellet, hogy összeszedjem magam és utána még plusz 2 hónap kényszerpihenő. Nem tudtuk, hogy mit csináljunk, nem volt semmilyen nyaralási tervünk, hiszen én ilyenkor versenyezni szoktam. Aztán jött az ötlet, hogy vegyünk itt házat. Azóta ide járunk nyaralni.
K: A DTM futamokon mind ketten elfoglaltak vagytok. Cora, honnan jött az ötlet, hogy riporter legyél?
C: Az első DTM futam előtt Hockenheimben megkérdezte tőlem a dtm.tv, hogy vállalnám-e, ezt a feladatot. Én meg úgy voltam vele, hogy miért ne? Az első interjúm a férjemmel volt…
K: Mit kérdeztél tőle?
C: Már nem emlékszem. Olyan hirtelen történt, nem tudtam, hogy mit kérdezzek tőle.
K: Akkor mi eláruljuk, azt kérdezted, hogy milyen így a start előtt…
C: (nevet) Igen, tudom, hogy hülyeség, de ott és akkor ez jutott eszembe. Elég vicces helyzet volt.
K: Ralf neked is?
R: Igen eléggé. Hirtelen jött ez az egész riporterkedés. Ott álltunk a rajtrácson, körülöttünk a média, aki mindenre kíváncsi volt. De így utólag visszagondolva vicces volt igen. És már Cora is egész jól belejött a dolgokba.
C: Nekem ez így szuper. Itt tudok mit csinálni. Nem úgy, mint a forma 1-ben. Ott már nagyon unatkoztam. A végén már nem is utaztam Ralffal.
K: Összetudod egyeztetni a munkádat a kis Daviddal? A DTM futamok rövidebbek mint a forma 1-esek.
C: Teljesen. Amúgy is ott vannak a nagyszülők. Davidnak nagyon jó a kapcsolata a nagyszüleivel.
K: Hogy érzed magad a Mercedesnél?
R: Ez valami teljesen új. Az új kihívások nagyon szórakoztatnak. A Mercedes és köztem minden a lehető legszuperebb.
K: Büszke szülők vagytok?
C: Igen… legalábbis én. Ralf is az, de rajta annyira nem lehet látni. David egyre önállóbb lesz és nekem egyre nehezebb lesz őt elengednem. És David nagyon szeret iskolába járni, nagyon jó matekból és folyékonyan beszél angolul.
K: Köszönhetően a sok utazásnak?
C: Angol óvodába járt és persze a sok utazásnak.
K: Továbbra és Salzburg marad a középpont?
C: Igen, természetesen. David ide jár iskolába, úgyhogy minden marad a régiben.
K: És hamarosan megcsinálod a saját divatboltodat ott…
C: Igen, a bolt már 12 éve ott van. De a partnerem Katja Zickler és én úgy döntöttünk lesz egy újabb nyitás. Felújítottuk a boltot és teljesen új terveink vannak.
K: Ralf is lehet majd egyike a vevőidnek?
C: Persze, Ralf már most is jöhetne vásárolni, de őt nem igazán érdekli ez.
R: Így igaz, engem nem igazán érdekel a divat. De egyszer már voltam vásárolni.
C: Igen? Akkor mikor mész megint bevásárolni?
K: Szóval akkor a divat neked nem téma?
R: Mint látod nem igazán. (nevet) Nekem megvannak a magam bevált dolgai: farmer, pólók, esetleg ingek. Minden amit kényelmesen be lehet pakolni egy bőröndbe. Mindig ugyanazokat.
K: Szóval akkor neked gyakran kell vasalnod?
R: Nem, nem…
C: Mindig azt húzza fel ami legfelül van. Nekem gyakran át kell futnom a holmijait és átrendezni, hogy ne mindig ugyanazt húzza. (nevet)
R: Ezt a pólót már négy éve hordom.(nevet)
C: Soha nem pakol be magának a bőröndbe, nagyon kényelmes.
K: És mit csináltok szívesen egy nyaralás alatt?
C: Általában minden David körül forog. Közösen elmegyünk a strandra, vagy a játszótérre, vagy egésznap csak a medencében vagyunk.
K: Van egy saját gokartpályád, szokott David versenyezni rajta?
R: A gokartpályám Német országban van. Nagyon messze innen. David más pályákon szokott versenyezni.
K: És már versenyzik?
R: Nem, még nem.
K: Akkor lassan majd a nyomdokaidba lép?
R: Nem, most még nem hiszem.
C: Davidnak nagyon sok hobbija van. Nem csak gokartozik, hanem focizik is.
R: Judóra is jár.
K: De azért nem vagytok ellene a versenyzésnek, ugye?
R: Benne van a pakliban, hogy az akar majd lenni. Mi támogatjuk mindenben, addig ameddig akarja.
K: Akkor lehet, hogy egy nap megint a versenypályán lesztek…
R: Előfordulhat… De nekem ez szórakozás. David saját fiatal kori énemre emlékeztet. Mostanában egyre többet szoktunk együtt versenyezni.
K: Szoktatok kis családi versenyeket menni?
C: Igen, legtöbbször az egész család együtt van.
K: És le lehet győzni Ralfot?
C: Nehezen…
R: Na de Davidot milyen nehéz, még csak 7 éves, de a súlya miatt nagyon gyors.
K: Tervben van esetleg egy testvér Davidnak?
R: Nincs tervben!
C: Tényleg nincs?
R: Hát én nem szeretnék.
C: Nem foglak megkérdezni. (nevet)
K: Te csinosítgatod otthon a házat?
C: Igen, nagyon szívesen dekorálom a házat, ezt Ralf egyáltalán nem tudja megérteni.
R: Nekem ez nem lényeg. Örülök, hogy megtaláltam Corát. Sokáig voltam egyedül Monacoban és hát mit mondjak, elég puritánul nézett ki a lakásom…(nevet) Csak pár kép volt a falon. Meg művirágok, hogy ne kelljen őket locsolni. De amióta Cora van, azóta minden más.
K: Szóval nem igazán egyezik az ízlésetek?
C: Ralf például nem szereti a tetoválásokat.
R: Igen, tetoválás… nekem más véleményem van róla. Én ehhez túl konzervatív vagyok.
